2007. tele
Amikor ugy dontottem, nekivagok, teljesen egyedul, ugy, hogy alig beszelem a nemet nyelvet, szerintem nem gondolhattam igazan bele, mi var ram, ugy gondoltam, ez konnyu lesz. Nem volt az..nagyon nem. Ugyanis a munkaadomek azt gondolhattak, hogy en, fel eves pultos tapasztalattal rendelkezem, tudnom kell valamit a felszolgalasrol, ugyanis akkor annak jelentkeztem. Mekkorat tevedtek. Raadasul az en iskolam nem is kifejezetten a felszolgalast tanitotta, hanem az elmeleti reszet a vendeglatasnak, mint pl a gazdasag, rendezvenyszervezes, idegenforgalom. Gyakorlatunk heti egyszer volt iskolan belul, de az nem valami sok. Nameg egy feledhetetlen nyari gyakorlat, amit majd ugyancsak egy masik posztban fogok megirni, mert egybe nem ferne bele.
Szoval elso napomon, mikor megerkeztem ebbe a faluba, arra emlekszem, hogy pokolian hideg volt es mindenhol egymeteres hofalak magaslottak felem. Kaptam egy szobat, ami eleg nyomaszto volt, sehol egy kep, se tv, semmi. Majd vartam...2 napig egyedul, senkit nem ismerve rottam a falut, ahol szamomra minden ismeretlen volt, a kornyezet, az etelek, az emberek. Es ra kellett jonnom arra is, hogy az a nyelvtudas, ami nekem van 3 ev utan az iskolabol, az bizony nagyon keves ide, ahol szinte nem is nemet nyelvet bezselnek, mert az osztrak szerintem egy kulon nyelv, azon belul is megannyi dialektussal. Szoval eleg egyedul ereztem magam, de ugy voltam vele, hogy ez a kezdet, majd megszokom, minden mas lesz, szerzek baratokat, es megtanulom a nyelvet.
2 napra ra elkezdtem dolgozni. Mar ha azt lehetett annak nevezni, lassankent rajohettek az emberek korulottem, hogy szakmailag kb a semmirol indulhatok. En sem gondoltam volna, hogy 3 tanyert vinni ennyire bonyolult lehet. Akkor elkezdtek ezekre a szakmai fogasokra tanitgatni, de 2 het utan mar azt ereztem, hogy nekem ez nem fog menni, es a felszolgalas, neha bunko es ontelt vendegekkel valo bajolgas nem az en vilagom, ez nem en vagyok, szoval attetettem magam a konyhara, gondolvan, ez kozelebb all hozzam, es vegzettsegemet illetoen szakacs is lennek. Nem is gondoltam volna olyasmire, hogy ez magaban meg tobb hibalehetoseget hordoz, mint ahogy en azt valaha is elkepzeltem.
Itt kezodott konyhai 'karrierem'..Tudni kell azt, hogy egyeduli nokent beilleszkedni, es megmutatni azt, hogy igenis akarom csinalni pokoli nehez volt, szerintem 2 ev alatt nem is sikerult teljesen, persze lehet, hogy ez az en hibam is, mivel ele nagyszaju vagyok, mindig is kimondtam azt amit gondoltam, ebbol akadtak a problemaim.
Nagyon sokat hibaztam eleinte, mert nekem ez teljesen uj volt, szamomra egy ismeretlen vilag nyitotta meg kapuit. Lassankent aztan megtanultam a dolgokat, eloszor is a salatabufet biztak ram, illetve az a la carte-ban az eloeteleket es a salatakat, majd a reggeliztetest. Az elso szezont nem mondhattam kifejezetten sikeresnek szakmailag, de annyit elertem, hogy a fonok visszahivott dolgozni nyarra. Ami nekem akkor a legnagyobb elismeres volt.
Az itteni munkarendrol tudni kell, hogy elvileg heti 6 nap egy munkahet, de ha nagy a forgalom, pl a karacsonyi unnepek tajan, akkor van, hogy 3-4 hetet vegig kell bizony dolgozni, ami napi 10-12 oraban eleg megerolteto. akkor meg nem ereztem, es munka utan persze irany volt az itt fellelheto szorakozohelyek valamelyike. (meg kell lepodni, egesz sok van.:)) Ne mvagyok buszke ra, de sokszor tullottem a celon alkohol teren. Csak az a szomoru, hogy itt a vendeglatasban a 80-90 szazalek vagy iszik, vagy dohanyzik, vagy mindketto. Sajnos en is igy kezdtem, de sikerult rajonnom idoben, ha ezt csinalom, semmivel nem leszek jobb, mint ok. Hanem egy a sok kozul. Azt meg nem akartam. Persze a megvilagosodas csak kesobb ert el, koszonheto ez egy bizonyos illetonek, akirol ugyancsak a kesobbiekben fogok irni.
Egy szo mint szaz, az ido tellett- mulott, megcsinaltam itt az elso szezonomat, es ugy dontottem visszajovok 2008 nyari szezonra dolgozni, gondoltam biztos mokas lesz, ugyanis volt akkor mar egy par haverom itt, magyarok-osztrakok-nemetek-miegymas. eleg vegyes volt az etnikumok kozti felhozatal. Lehetett valogatni.
2008. nyar
A teli szezonnak kb aprilis elejen lett vege, akkor hazamentem, es otthon voltam tobb, mint egy honapot. Akkor otthon lett egy pasim, aki miatt kepes lettem volna akkori hulye fejemmel nem visszamenni. Ezzel el is jatszadoztam egy darabig, ugyanis majus kozepen kimentem, de a nyar valahogy olyan mas volt, szokatlan, uj konyhafonok, nem is ereztem jol magam, mert hianyoltam valamit, akkor fogtam magam es hazamentem, 2 hetet voltam otthon. Termeszetesen ott se mvolt jo, ezert visszamentem ismet juniusban, ezuttal olyan elhatarozassal, hogy lesz ami lesz, megcsinalom a szezont.Hozzatennem a dolgokhoz, hogy az eppen aktualis hangulatomat mindig a himnemu egyedek hataroztak meg, de errol is a kesobbiekben posztolok.
Szakmailag fordulat kovetkezett a nyaron, ugyanis egyre tobb mindent biztak ram, megtanultam lassan a teljes a la carte menusort elkesziteni, beleertve a husok szakszeru suteset es a helyi specialitasokat. Azon kivul az egesz desszertpalya a nyakamon volt. Ezt igy mar viszont baromi soknak ereztem, egyfolytaban rohangaltam ide-oda, hogy kesz legyek az osszes feladatommal, ami neha nem is sikerult szaz szazalekosra, ido hianyaban. Mert azert tulorazni nem fogok, annyira jol nem fizetnek am meg. De akkor nem tulajdonitottam neki tul naqgy jelentoseget, hogy esetleg alulfizetnek, nem becsulnek meg, es tul nagy felelosseg van rajtam, mert a pasiugyeimmel voltam elfoglalva. Egyszoval beleszoktam ebbe egy kicsit. Kesobb ez, mint problema, sulyosan kiutkozott.
Lassan eltellt a nyar, es magatol ertetodo volt, hogy visszajovok a telre is.
2008. tele
Nehezen indult, megint ugyanabba visszaszokni es remenykedtem benne akkor mar, hogy nem harul ram annyi teendo, es kapok valami segitseget. Hat nem kaptam.. De szerencsere az a teli szezon eleg gyenge volt, nagyon sokat voltam szabadnapos, igy megint csak atsiklottam a mar kiutkozoben levo problemak felett. Nem gondoltam bele abba, hogy alkalomadtan 150 fore nehez salatabufet, desszertet illetvereggelit elokesziteni. Pedig az volt. Nagyon az. Az estek annyira nem is, mert ott altalaban 10kor igyis-ugyis vegeztunk, a la carte-tol es szallovendegektol fuggetlenul.
A problemak a 2009 nyari szezon elejen kezdodtek. Majdnem 2 eve mar, hogy ugyanannal a hotelnel dolgoztam, es meg mindig ugyanazt csinaltam. Akkor elkezdtem gondolkodni, hogy ez igy nem jo. De a legfobb problema megis az volt, hogy a konyhafonok egy aberralt barom volt, aki csunyan kihasznalta noi mivoltomat, sokszor fogdosott, es minosithetetlen hangnemben beszelt velem, ezt o viccesnek talalta. Amugy egy gorbelabu, fogatlan, inkabb gollamra hasonlito embert kell elkepzelni. Aki mellesleg fozni nem nagyon tudott, mosogatokent kuzdotte magat fel nem is tudom hogyan, de konyhafonoki statuszba. Tole aztan nem sokat tanulhattam ez alatt az ido alatt, ami ramragadt, azt a tobbi kollegamtol illetve magamtol tanultam meg. Ezt en masfel evig turtem el, ugy voltam vele, hogy meg nincs eleg gyakorlatom egy masik helyhez.
Ezen a nyaron, rogton az elejen elkezdett bennem korvonalazodni, hogy ez igy nem mehet tovabb, rosszul erzem magam ott, ahol vagyok, es mar az sem erdekelne, ha kirugnanak. Megmondtam hat a konyhafonoknek a velemenyemet. Termeszetesen o nem fogta fel, csak annyiban, hogy azontul nem fogdosott es nem illetett kulonfele obszcen jelzokkel, ennek fejeben viszont nem szolt hozzam, vagy pedig allati hangon uvoltott velem, olyanokert, amikrol nem is en tehettem. Ez egyre messzebbre ment, addig a pontig, amikoris elhataroztam, hogy szolok a fonoknek, hogy mi is folyik itt tulajdonkeppen.. A fonok annyit tett, hogy beszelt ezzel az emberrel. De igy csak meg rosszabb lett. A vegen mar nem is beszelt velem, nem mondott meg semmit, ami munkaval kapcsolatos lett volna. Ott telt be a pohar...Felmondtam. Megtettem, azt gondoltam, igy lesz nekem a legjobb, sok mas szempontbol is. Ekkor kovetkeztek azok a dolgok, amiket a mai napig nem ertek, hogy erdemeltem ki. A felmondasi idom alatt tobbszor megkaptam a fonoksegtol a magamet, hogy tulajdonkeppen hogyan mereszeltem felmondani. Es hihetetlen volt az, ahogyan nekem majdnem ket ev utan onnan tavoznom kellett. A legtobb kollegam el sem koszont tolem, jo, hogy le nem koptek, pedig tulajdonkeppen sajat magukat okolhattak azert, hogy othagytam oket a szezon kozepen. Sokszor gerinctelen modon viselkedtek velem, amit nem erdemeltem meg. De szerencsere ez az idoszak lezarult az eletemben, most pihenem eppen ki. Keszulok egy masik munkahelyre, ahol remelem, megbecsulest kapok majd, es azt is remelem, hogy nem hibazok...Es nem hozok senkire sem szegyent akik lehetove tettek nekem, hogy valtsak egy olyanrol, ami az utobbi idoben majdnemhogy pokolla tette az eletemet.
